Kutatási lehetőségek és határok – Konferencia az erdélyi műemlékvédelemről címmel került megszervezésre Kolozsváron.
A kolozsvári Orbán Balázs Akadémia Egyesület által megszervezett három napos rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A konferencia első előadója, Bárdi Boglárka művészettörténész egyből a közepébe csapott és pár, jó hírrel is szolgált. Mint kifejtette jövő évtől már nem kell ingatlanadót fizetni a restaurálás alatt álló műemlék épületek után Romániában. A képviselőház benyújtott egy törvénytervezetet, amelynek értelmében a történelmi, régészeti vagy építészeti műemléknek minősülő épületek tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó kifizetése alól az épület felújításának vagy restaurálásának ideje alatt. A jogszabályjavaslat szerint a felújítási munkálatok idején mentesül az ingatlanadó fizetésétől az olyan történelmi, építészeti vagy régészeti műemlék épület tulajdonosa vagy kezelője, amelynek homlokzatát nem újították fel a történelmi műemlékekre vonatkozó 2001/422-es törvény alapján. Az adómentesség az építkezési engedély kiállításának időpontjában lép érvénybe, és a munkálatok átvételéről szóló jegyzőkönyv kiállításának dátumáig tart.
Tasnádi Csaba BBTE régészettan hallgató “Kutatási lehetőségek és határok a műemlékvédelem területén” címmel kezdte meg előadását. A régész szerint árt az épített örökségnek, hogy szakemberek helyett politikusok döntenek a műemlékvédelemről. Mint elmondta nehéz helyzetben van a romániai műemlékvédelem: se pénz, se politikai akarat nincs arra, hogy számbelileg a németországi épített örökséggel vetekedő romániai műemlék épületeket és más műemlékeket belátható időn belül felújítsanak.
Az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül, mert Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra. Nem jobb a helyzet az uniós finanszírozások terén sem, mert román részről kemény brüsszeli lobbi kellene, hogy az uniós támogatások jelentősebb részét ide lehessen irányítani.
Viszont pozitív példákat is felsorolt amikbe kapaszkodhat az erdélyi magyarság. Az utóbbi években került felújításra a Kolozsvár központjában levő Szent Mihály-templom, a Farkas utcai Református templom és a “Melody”-ként ismert Központi Szálloda.
További jó hírrel is szolgált a hallgatóságnak a szakember. Újra eredeti, méltó helyén áll a kolozsvári Mária-oszlop, Erdély második legrégibb köztéri szobra, a város első megmaradt köztéri emléke. A Mária-oszlop méltó helyére való visszahelyezése a magyar közösség erejét, a magyar képviselet fontosságát is mutatja. Nemcsak a múlt iránti tisztelet ez, hanem a jövőbe vetett bizalom is, amely erősíti a valahová tartozás érzését. A tér, melyre most a szobor is visszakerült, Macalik Arnold építésznek és csapatának köszönhetően újult meg.
Hajducsi Árpád kolozsvári történelemtanár a kolozsvári diákoknak mutatta be a felújított Szent Mihály-templomot és annak falképeit illetve a kolozsvári Farkas utcai református templomot. A Kolozsvár főterén álló templom egyedülálló és felújítása egész Európában inspiráló.
Árpád aláhúzta, hogy Romániában a műemlékvédelem terén számos nehézség van, a kolozsvári felújítási projekt pedig azt mutatja, hogy lehet kiemelkedő munkát végezni. Kiemelte, hogy a templom felújításán dolgozó szakembercsapat sok erdélyi műemlék helyreállításán dolgozott, a kolozsvári építőtelep egy „restaurálási iskola” is volt, ahol megannyi diák tanulta a szakmát.
A kolozsvári Szent Mihály-templom 2016–2022 közötti restaurálása nem csupán szerkezeti és esztétikai helyreállítás volt, hanem egy egész közösség újjáélesztésére irányuló kezdeményezés, amely jelentős hatással volt a turizmusra és a kulturális oktatásra is. A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar és a román állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
A belvárosi túrát egy szabadtéri séta is követte, ahol a diákok a kolozsvári falu múzeum melletti erdőben különböző anyagokat használva elkészíthették azokat a jellegzetesen magyar erdélyi épületeket amelyek a leginkább tetszedtek nekik. A makettek elkészítése után bemutatásra kerültek ezek a műemlék épületek is.
