Kolozsvár 2024.06.08 – 2024.06.09
Program leírás
– A közösségfejlesztés fogalma a közművelődési intézményrendszerben – Plesa Róbert tanár előadása.
„Közművelődési intézményrendszer történeti hátterével, társadalmiasított működésmódjával foglalkozom, valamint a közösségfejlesztés helyét és szerepét keresem az intézményrendszerben. Szakirodalmi elemzéssel és empirikus kutatással ismertetem azokat az elméleti kereteket, gyakorlati tapasztalatokat, attitűdöket, amelyek keretezik a közművelődési intézményekben megvalósuló (kulturális) közösségfejlesztési programokat”
– Önkéntesség, közösség, művelődés – Tasnádi Csaba BBTE régészettan hallgató előadása.
Számos településen, főleg kistelepüléseken a helyi, alulról jövő kezdeményezések meghatározó szereppel bírnak egy-egy közösség életében. Értelmezésünkben közösség alatt lokális közösségeket értünk, és kiemelt szerepet szánunk a helyi kezdeményezéseknek, ahol az egyének társadalmi szerepvállalása a lokális közösségre irányul. Mindemellett a hazai közművelődési intézményrendszer is épít sok esetben az önkéntességre. Előadásunkban jó gyakorlatokat kívánunk bemutatni a közösségi művelődés területéről és az önkéntességről, továbbá azok lehetséges kapcsolódási pontjairól különböző korosztályokra kitekintve.
– Az önkéntes munka elemei a közművelődésben – Tasnádi Zsolt Orbán Balázs Akadémia Egyesület, elnök előadása A közművelődési intézményekben, könyvtárakban és múzeumokban végzett önkéntes munka egyre ismertebbé vált hazánkban, a közösségi vagy társadalmiasított működési modell népszerűsítése vagy a szükségszerűség következtében. Az önkéntesség felmérésére az elmúlt években reprezentatív vizsgálatok irányultak, melyek alapján önkéntes stratégiák épültek, közösségi modellek születtek.
Egy társadalom fejlettségének egyik jellemző mutatója, hogy polgárai milyen mértékben és terjedelemben végeznek olyan munkatevékenységet, ellenszolgáltatás nélkül, amely a saját szűk környezetükön túlmenően hozzájárul más személyek, családok, közösségek jóllétéhez.
– Közművelődési lehetőségek megteremtése – Nagy Árpád egyetemi adjunktus előadása.
A magyar nyelv és identitás megőrzésében közösen kell tevékenykednünk otthon a szülőknek, iskolában a tanárnak és a templomban a lelkésznek. Ott, ahol ezen a három helyen összefonódik a munka, ott lesz megmaradás és erős nemzeti öntudat. A közművelődés biztosítása mellett azonban szükség van a közösség hatékony megszólítására, aktív közösségekre, ahol mindez működni tud és helye van. Ehhez elengedhetetlen a közösségépítő, közösségszervező munka. – Az erdélyi civil szervezetek közművelődési programok céljai és eredményei Debreczeni Hunor, Cosmic House Alapítvány Sok településen működik helyi civil szervezet, vagy ifjúsági klub, amelyek szerepet vállalnak a helyi közművelődési programok és feladatok szervezésében. Azonban a közművelődés lehetőségei nem adottak mindenhol. Vannak olyan szórványtelepülések, ahova sajnos évtizedekig nem jut el a közösséghez közművelődési program vagy szakember. A szórványközösségek külső segítségre szorulnak. Fontos, hogy a közművelődési egyesületek és különböző programok szervezői őket is számon tartsák, elvigyenek színelőadást, néptáncbemutatót oda is, ahol a közösség kicsi, ahol önerőből ilyen megszervezésére, működtetésére nincs lehetőség, és ahol erre már évtizedek óta nem volt példa. Ezek ugyanis nagyon erős kapocsként működnek a magyar identitás megtartásában.
Az ifjúsági szerepvállalás elősegítésével a fiatalok aktív jelenléte tapasztalható a közösségi alkalmakon, mely által kialakult a felelősségtudat a helyi közösség iránt, valamint elindult a generációk közötti kommunikáció. A közművelődési lehetőségek bővítése mellett fontos az előretekintés, újabb tervek, célok, feladatok meghatározása és az ahhoz szükséges közösségi munka megszervezése.
– A közművelődés lehetőségei és határai az erdélyi magyar intézményrendszerben – Barabás Boróka ügyvéd előadása Egyértelműen kirajzolódik, hogy szórványvidékeken a magyarok jelentős része etnikailag vegyes családokban él, melyekben a többségi nyelv dominanciája figyelhető meg. A magyar oktatási intézmények létjogosultsága egyre jobban megkérdőjeleződik, az egyház és a vallás közösségmegtartó, nyelvőrző szerepe pedig felértékelődik, sokszor a templomi alkalmak jelentik a magyar nyelvhasználat egyetlen színterét, a magyar közösségi, kulturális programok is az egyház köré szerveződnek. Vajon e három intézmény mellett hol helyezkedik el az adott településen a közművelődés, és annak identitáserősítést célzó feladatai és kötelességei? Van-e egyáltalán ilyen jellegű felelősségvállalás a településen és az adott közösségben?
A közművelődés elsődleges célja a szellemiekben teljesebb és gazdagabb élet iránti igény felébresztése maradt. A lehetőségek, az eszközök, az utak a pallérozódásra, a műveltségi szint hatékony emelésére látványosan megszaporodtak, rohamosan fejlődnek és korszerűsödnek. A kolozsvári Orbán Balázs Akadémia Egyesület “A közművelődés lehetőségei és határai az erdélyi Magyar intézményrendszerben – határokon át című konferencia” címmel tartott előadás sorozatot, melynek megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az előadások témái a közművelődés tematikája köré csoportosultak. Az előadások alatt és után a résztvevőknek lehetősége volt megvitatni az elhangzottakat illetve javaslatokkal élni, melyek szerintük elősegítik a határokon átnyúló jó példákkal járó eszmecserét.
Az előadók olyan szakemberek voltak, akik számára fontos a nemzeti határokon túli közművelődés fejlesztése. Az előadások közötti szünetek alatt, egy egy kávé erejéig számos ötlet és javaslat került megvitatásra és átadásra. A jó és működő példákat mindenki igyekezett kifejteni és tovább boncolgatni a szünetekben is.
Az első előadó Plesa Róbert, tanár művész volt aki a közösségfejlesztésről és a közművelődési intézményrendszerről tartott érdekfeszítő előadást. A szakember szerint a közösségfejlesztés szemléletének hátterében is azon értékválasztás munkál, hogy az emberek képesek, illetőleg képessé tehetők alakítani saját világukat. Döntő szempont, hogy az állampolgárok a saját életüket jobban uralhassák, az ehhez a szükséges tudásokat, élményeket, műveltséget, kompetenciákat tapasztalati úton megszerezhessék. A jelenlévő civil szervezetek képviselői is egyetértettek abban, hogy a közösségnek formáló erővé kell válnia, így sokkal nagyobb hatás elérhető a közművelődési intézményrendszerekben is. A közösségi részvétel motiválása és támogatása igényli a “képessé tevő” szemléletet, az ehhez igazodó metodikát, az animálás gyakorlatát. A közösségfejlesztési szakmai felfogásmódban gyökerező tevékenységek hozadéka meg is mutatkozik a kulturális demokrácia és a társadalmi beágyazottság növekedésében. Lendületet kap az önszerveződés, az érett felelősségvállaló magatartás és a civil cselekvési erő. A kulturális intézményekben végzett önkéntesség sok kérdést felvet, nevezetesen a felelősség, a bizalom és a professzionalizmus kérdését. Az önkéntesek szerepvállalása nagyon sokrétű lehet. Azáltal, hogy a mindennapi működéshez emberi erőforrással járulnak hozzá, mind a programok számát, mind a szolgáltatások színvonalát növelhetik, de fontos szerepük lehet a szervezet fenntarthatóságának erősítésében, vagy akár a működés stabilizálásában is.
Debreczeni Hunor alapítványi elnök “Az erdélyi civil szervezetek közművelődési programok céljai és eredményei” címmel tartott előadást. A civil szférában és non profit szektorban tevékenykedő szakember kifejtette, hogy értéket teremt, közösséget hoz létre és biztos fennmarad az a civil szervezet, amely mögött valós társadalmi igény, érdeklődés van.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Erdélyben a rendszerváltás óta számos jól működő, talpraesett civil szervezet látja el a közösségi jót szolgáló, társadalomszervező és közösségépítő feladatokat.
Sok településen működik helyi civil szervezet, vagy ifjúsági klub, amelyek szerepet vállalnak a helyi közművelődési programok és feladatok szervezésében. Azonban a közművelődés lehetőségei nem adottak mindenhol. Vannak olyan szórványtelepülések, ahova sajnos évtizedekig nem jut el a közösséghez közművelődési program vagy szakember. A szórványközösségek külső segítségre szorulnak. A civil szervezetek jelenlévő képviselői egyetértettek abban, hogy forrásbevonással lehet segíteni ezen területen tevékenykedők tevékenységét. Az előadás után a szünetben terítékre kerültek azok a lehetőségek amelyekkel élhetnek 2024-ben a civil szervezetek. A brainstorming alatt új kapcsolatok és lehetőségek látszódtak körvonalazódni.
Közművelődési lehetőségek megteremtése címmel – Nagy Árpád egyetemi adjunktus tartott előadást.
A magyar nyelv és identitás megőrzésében közösen kell tevékenykednünk otthon a szülőknek, iskolában a tanárnak és a templomban a lelkésznek.
Ha az elmúlt századokra vetjük röviden a tekintetünket, látható a közművelődési szféra megnevezéseinek megváltozása: közművelődés, népnevelés, szabadoktatás, iskolán kívüli népművelés, szabadművelődés, népművelés, közművelődés, közösségi művelődés. Az éppen uralkodó fogalomhasználat eltérései utalnak az adott társadalmi-történeti kor közművelődési mintázatának karakterére.
A közművelődés színterei platformként szolgálnak a sokszínű dialógusoknak, a vélemény- és akaratformálás különféle műhelyeinek
