Oktatás, közművelődés, kultúra
A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot, valamint tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Mindezek az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósul meg.
A tankötelezettség: az oktatáshoz való jog egyrészt jogosultság, amelyet állami és nem állami intézmények keretin belül gyakorolhatunk, másrészt kötelezettség, ugyanis a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni, mindamellett, hogy megilleti őket a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. Minden gyermek tanköteles, amelyet a szülő választása szerint iskolába járással, vagy magántanulóként teljesíthet. A gyermek a törvényben meghatározott életkor betöltését követően tankötelezetté válik.
Ingyenes közoktatás: a kötelező általános iskola, az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás ingyenes.
A fentiekről bővebben:
http://kozoktatas.lap.hu/ http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi-intezmenyek/kozoktatasi-feladatokat
A felsőfokú oktatás: mindenki számára képességei alapján hozzáférhető, az oktatásban részt vevők anyagi támogatást kaphatnak. A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. Az állami és nem állami felsőoktatási intézmények az ismereteket, információkat tárgyilagosan, többoldalúan a politikától függetlenül közvetítik. A hallgatók államilag támogatott, vagy költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat. A költségtérítéses képzés esetén a képzés költségeit a hallgató viseli.
A fentiekről bővebben:
http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/felsooktatasi-intezmenyek http://felsooktatas.linkcenter.hu/ http://www.felveteli.hu/index.php?almenu=4
Diákhitel: a hallgatók hallgatói hitelt vehetnek igénybe, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató magasabb összegű hallgatói hitelt igényelhet.
A fentiekről bővebben:
Közművelődés: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga, hogy – megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, – igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, – műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, – művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
A közművelődésre vonatkozó fontosabb jogszabályok:
– 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, – 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, – 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, – 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, – 2004. évi II. törvény a mozgóképről.
A fentiekről bővebben:
Múzeumok: http://muzeum.lap.hu/ Könyvtárak: http://konyvtar.lap.hu/ Levéltárak: http://leveltar.lap.hu/
Eljárási jogok
Az Alkotmány biztosítja mindenki számára a bíróság előtti egyenlőséget, illetve azt, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az Alkotmány szintén deklarálja, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmány továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy mindenki egyedül vagy másokkal együttesen olyan ügyekben, amelyben érdekelve vannak vagy közérdekűek kérelemmel, előterjesztéssel, panasszal fordulhatnak az illetékes állami szervhez. A Magyar Köztársaság jogszabályai egyes indokolt esetekben biztosítják a jogi segítségnyújtás intézményi formáit az ügyfeleknek.
Az eljárási jogokra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról #8211; 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról #8211; 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről #8211; 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről #8211; 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról #8211; 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
A fentiekről bővebben:
A Magyar Köztársaság Bíróságai: http://www.birosag.hu/Engine.aspx Legfelsőbb Bíróság: http://www.lb.hu Alkotmánybíróság: http://www.mkab.hu Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal: http://www.apeh.hu Rendőrség: http://www.police.hu https://magyarorszag.hu/
Okmányok
A magyar állampolgár állampolgárságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal, a Magyarországon élő – azaz érvényes bejelentett lakóhellyel rendelkező – magyar állampolgár személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedély okmánnyal igazolhatja.Személyazonosító igazolványt kizárólag a Magyarországon élő polgár kaphat. Ezen okmányokon kívül az állampolgárok azonosítására egyéb, az egyes ágazatok által használt azonosítók léteznek (személyi azonosító, TAJ szám, adóazonosító jel stb.). További okmányok szükségesek az egyes tevékenységek végzéséhez, ill. adatok tanúsításához, igazolásához ilyen pl. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a vezetői engedély, hatósági erkölcsi bizonyítvány.
Az okmányokra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról #8211; 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról #8211; 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról #8211; 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről #8211; 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról #8211; 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról #8211; 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről
A fentiekről bővebben:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu Nemzeti Közlekedési Hatóság: www.nkh.hu www.magyarorszag.hu
Konzuli védelem
A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok védelmét a Magyar Köztársaság a konzuli szolgálat útján látja el, amelynek körében a magyar állampolgárok alapvető jogai biztosítása érdekében a magyar konzulok kérelemre segítséget, támogatást nyújtanak, például: #8211; akadályoztatás esetén segítenek hozzátartozók értesítésében, tájékoztatást adnak baleset, más rendkívüli eset, születés, házasságkötés, haláleset során előírt helyi eljárások lényegéről, helyi ügyvéd, közjegyző, tolmács, orvos elérhetőségéről, #8211; tanácsot adnak a hazatéréshez szükséges pénz átutalásának, jegy telepítésének lehetőségéről, módjáról, szükség esetén ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, #8211; kapcsolatot tartanak letartóztatott magyar állampolgárokkal, a helyi jogszabályokkal összhangban segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak címzett üzenetek, értesítések továbbításához, #8211; intézkedést tesznek elveszett és bejelentett magyar úti okmányok pótlása érdekében, ideiglenes úti okmányt állíthatnak ki.
Egyes konzuli eljárások ért jogszabályban meghatározott díjat, illetve illetéket kell fizetni. A nemzetközi jog szabályai szerint a bajba jutottnak abban az államban, amelynek esetleg szintén állampolgára, a magyar konzul formális konzuli védelmet nem, vagy csak olyan mértékben nyújthat, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi. Harmadik államban az adott állam hozzájárulásától is függ a több állampolgársággal is rendelkező személynek nyújtható konzuli védelem köre. A konzuli védelemre vonatkozó szabályokat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, valamint a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet tartalmazza. „Az uniós polgárokat harmadik országokban megillető konzuli védelem közösségi jogalapjait pedig az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 23. cikke, valamint az Európai Unió Tanácsa keretében 1995. december 19-én elfogadott 95/553/EK határozat tartalmazzák.”
A fentiekről bővebben:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu Külügyminisztérium: www.kum.hu www.magyarorszag.hu
Külföldre utazás
A magyar állampolgárt megilleti a külföldre utazás joga, beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga alkotmányos alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetőleg korlátozható. Az irányadó szabályokról a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), valamint a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezik.
A külföldre utazás joga érvényes okmánnyal gyakorolható. A külföldre utazásra jogosító okmányok köre magyar állampolgár esetében: #8211; az érvényes úti okmány (az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat) #8211; az érvényes személyazonosító igazolvány (EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja)
A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet, a hazatérés joga az Utv.-ben foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, nem korlátozható, illetőleg nem köthető feltételhez. A Magyar Köztársaság és más államok között vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok vízum nélkül vagy könnyített vízumeljárás után utazhatnak a másik szerződő államba.
A kérelem benyújtása
Kérelmet bárki benyújthat, nemcsak az a személy aki megfelel az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás törvényi feltételeinek. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.
Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel: #8211; maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, #8211; magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), #8211; a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és #8211; honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában #8211; hiteles magyar nyelvű fordítással, és #8211; ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani #8211; a magyarországi anyakönyvvezetőknél, #8211; a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve #8211; külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
A kérelem elbírálása
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele: #8211; a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, #8211; az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik), #8211; a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, #8211; az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.
A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).
Idegen nyelvű okiratok lefordítása
Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője – egyebek mellett – okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.
nbsp;
Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, a fordítást el kell fogadni. (Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.)
Ha a külföldi okirat olyan idegen nyelven készült, amely nyelven a magyar jog szerint hiteles fordítás készítésére feljogosított szerv (személy) nem ért, vagy nincs magyar külképviselet az adott államban, a külföldi állam belső joga szerint hiteles fordításra feljogosított személy által valamely világnyelvre történt hiteles fordítás alapján kerül sor a külföldi okirat magyar nyelvre történő hiteles fordítására („köztes fordítás”). Ez szintén elfogadható a honosítási és az anyakönyvi eljárásban.
Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (a szomszédos országokban és a legtöbb európai országban nem kell diplomáciai felülhitelesítés, más esetekben viszont a Hágai Egyezményhez csatlakozást érdemes előtte leellenőrizni). A honosítási kérelmet elbíráló hatóság viszonosság esetén, vagy azon okiratok esetében is eltekinthet a felülhitelesítéstől, amely külföldi okiratok valódiságát illetően kétsége nem merül fel. Ezen okiratok pontos köréről az elbíráló hatóság tájékoztatja a kérelem átvételére jogosult szerveket.
A fentiektől eltérő esetekben a külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. Az illetékes magyar külképviseleti hatóság a külföldi hatóság által kiállított és hitelesített okiratot oly módon hitelesíti felül, hogy az okiraton az illetékes hatósági aláírást és pecsétet hitelesíti. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.
Területváltozások
Területváltozások 1938 és 1945 között:
| Trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek 1921. július 26. | Bécsi döntések | A Magyarországhoz való visszacsatolás időpontja | Az utódállam A bécsi döntések 1945. január 20 ai hatállyal érvénytelenné váltak |
| Szlovák területek (Felvidék) 1921. július 26-tól Csehszlovákia | Csehszlovákia déli része(1939. évi 2.200 M.E. rendelet) | 1938. november 2. | 1945. január 20-tól Csehszlovákia |
| Kárpátalja1921. július 26-tól Csehszlovákia | Kárpátalja (Csehszlovákia)(1939: VI. tv.) | 1939. március 15. | 1945. január 20-tól Szovjetunió |
| Erdély1921. július 26-tól Románia | Észak-Erdély (Románia)(1940: XXVI. tv.) | 1940. augusztus 30. | 1945. január 20-tól Románia |
| Délvidék1921. július 26-tól Jugoszlávia | Délvidék(Jugoszlávia) (1941: XX. tv.) | 1941. április 11. | 1945. január 20-tól Jugoszlávia |
A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darabigazolványképet (külföldön élőnek egyet), valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnekszemélyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.
A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a BÁH gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben az idegenrendészeti eljáráshoz (letelepedési, bevándorlási eljáráshoz) csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.
Anyakönyvezés
A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és ez utóbbiak megszűnése, valamint a haláleset) bejegyzése egy központi magyar anyakönyvbe. A honosítottak és visszahonosítottak esetében a magyar állampolgárság megszerzését – 2007 óta kötelezően – követi a hazai anyakönyvezés.
A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: „Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.” Az előbbiekből következően általában nem kell vizsgálni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtt, a korábbi személyes jog alapján milyen módon alakult az érintettnek pl. a névviselése. Az adatlapon egyes kérdésekről azonban nyilatkozatot kell tenni, pl. anya születési családi neve, házassági név, a születendő gyermekek családi neve, stb.
Névmódosítás
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik
– hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
– többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
– utónevüknek magyar megfelelőjét.
A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
A névmódosítást személyenként, önálló kérelem-nyomtatványon kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.
A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.
A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben
– orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretében. A kérelem igazolására külön okiratot nem kell bemutatni, a szükséges adatokat a születési anyakönyvi kivonat tartalmazza.
A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a Nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal. A kérelmező nyilatkozata határozza meg a név magyar megfelelőjét egyes esetekben (Pl. a Matej-nek Máté és Mátyás is lehet a megfelelője).
A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.